SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 2.rész



A trend az új divatirányzatok jellemzőinek összessége, információs anyag. Megtalálható benne a szezon jellemző színei, az új alapanyagok, a ruhák jellemző formai kialakítása, díszítőelemei stb.

 Az új trendekben mindig a színek jelennek meg leghamarabb. A színeknek az öltözködésben meghatározó szerepe van. Ha egy kollekció színei jól össze vannak hangolva, vonzza a vásárló tekintetét, előnyös megjelenést kölcsönöz viselőjének. Vannak "kedvenc" színek, melyek szinte minden szezonban divatosak pl. a kék, csak mindig más árnyalatban.

Magyarország is tagja az Intercolor Nemzetközi Szakbizottságnak, amely az adott szezon előtt két évvel határozza meg a divatszíneket. Erre azért van szükség, hogy a tervezők, gyártók, kereskedők számára időben rendelkezésre álljanak az aktuális divatnak megfelelő textíliák és kellékek, színben és mintázatban egyaránt.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 3.rész 


 3. Mit tudhatunk meg a divatlapokból? 

Mindegyik kiadvány fő témája az aktuális és a várható divatirányzatok bemutatása, de olvashatunk bennük:
 - stílusokról
 - életmódról
 - karrierről
- receptekről
 - művészetekről
- ismert emberekről, sztárokról.



A MŰSZAKI RAJZ KÉSZÍTÉS ALAPJAI 

A ruhaiparban alkalmazott műszaki rajz az un. szakrajz.

 A műszaki rajz pontos méréssel, vonalzó, körző segítségével készül. Ma már alkalmaznak számítógépes programokat is. Minden esetben be kell tartani a vonatkozó szabvány előírásait.

Méretarányok: a természetes méretben készülő rajz jelzése: M1:1

Ha a természetes nagysághoz képest kicsinyítjük a rajzot, a jelölés a következő lehet: - M1:2 (az eredeti méret felére kicsinyítünk) - M1:4 (az eredeti méret negyedére kicsinyítünk) - M1:10 (az eredeti méret tizedére kicsinyítünk) Nagyításkor: - M2:1 (az eredeti kétszeresére nagyítunk) - M4:1 (az eredeti négyszeresére nagyítunk) - M10:1 (az eredeti tízszeresére nagyítunk) Fontos még a méretmegadás szakszerűsége.

A ruházati iparban, a konfekció méretek kialakításához un. méretkutatásokat végeznek, vagyis több ezer különböző korú, testalkatú ember testméreteit rögzítik, ebből alakítják ki a szabványos mérettáblázat anatómiai méreteit.
 Anatómia: görög eredetű szó.
 Az élőlények alkatával, testük felépítésével foglalkozó tudományág. Egyes kutatások szerint a mai európai hölgyek jóval teltebbek, mint néhány évtizede voltak. Francia kutatások szerint átlagosan egy mérettel nagyobb ruhaneműt vásárolnak, mint harminc évvel ezelőtt. Nőtt az átlag magasság is. Ugyanilyen változások figyelhetők meg a férfiaknál is. A baj csak az, hogy a kutatások a különböző országokban eltérőek, az adatok rendszerezése, a méretek jelölése is sokféle, ezért nagyon gondosan kell eljárni egy-egy megrendelés teljesítésénél vagy vásárlásnál.

1. Női testalkat és testtartás típusok
A testalkatok jellemzőit vizsgálva testalkattípusok alakíthatók ki.
A testmagasság szerint a női testalkat lehet:
 - normál
- alacsony és
 - magas.
Ha a mell, derék és csípő viszonyát figyeljük meg, a női alkat ugyanazon testmagasság esetén is lehet:
 - karcsú
- normál
 - telt vagy
 - erős alkat.

Ha a testalkat jellemzőit tovább vizsgáljuk, meg kell figyelni:
 - a test egyensúlyi helyzetét
 - a testtartásra jellemző gerincívelést
 - a háton a lapocka domborulatát
 - a vállak helyzetét és a karok irányát.
 A testtartás szerint megkülönböztetünk:
 - normál
 - hajlott és
 - feszes alkatot.
A testalkat a vállak iránya szerint lehet:
 - normál
 - egyenes vagy magas
 - csapott vagy mély.

2. Férfi testalkat és testtartástípusok

 A középarányos, normál férfi testalkatokra, valamint azok testmagasság szerinti csoportosítására hasonló rendszerezés jellemző, mint a női alkatokra.
A férfi testalkat testmagasság szerint megkülönböztetünk:
 - vékony
 - normál
 - telt és
 - erős testalkatot.
Érdemes említést tenni a különleges testalkatokról, pl
: - magas vállú
 - mélyvállú
 - púpos
-, aszimmetrikus testalkat.
Jellemző lehet még az - "X" és az "O" lábú testalkat.

3. Csecsemő és gyermek testalkatcsoportok  

A csecsemő és gyermek testalkattípusok vizsgálata a születéstől a serdülőkor végéig tartó életszakaszokra vonatkozik. Különösen csecsemő- és kisgyermekkorban fontos, hogy a gyermeket a növekedés különböző szakaszaiban testi jellemzőiknek megfelelően öltöztessék. Manapság a gyermekekre, de különösen a tizenévesekre nagyon odafigyel a divatszakma. Az is gyakran megfigyelhető, hogy fiatal fiúk és lányok a női- és a férfi ruházat között nyugodtan válogathatnak, hiszen stílusban és méretválasztékban is megtalálják a "legtrendibb" holmikat. Ha a gyermekek különböző korcsoportjait megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a testalkatok arányai, jellemzői eltérnek egymástól.
Csecsemőkor: jellemző, hogy a testhosszhoz viszonyítva aránytalanul nagy a fej, hosszú a törzs, rövid a nyak, a kéz és a láb.
 Bébi alkat: a 3-6 éves gyermekeknél még mindig jellemzőek a csecsemőkori arányok. Jellemző a "pocakosság" és a feszes testtartás.
A kisiskolásokra jellemző, hogy csökken a pocakosság, a nyak és a végtagok hosszabbodnak. A leány és fiú alkatok méreteiben egyre több különbség mutatkozik. Ugyanolyan mellkerületnél a lányok csípő és derékmérete a fiúkénál jóval nagyobb.
Iskolás kor: gyors növekedés jellemző. A fiúk és lányok között egyre nagyobb különbségek vannak. 15 éves kor körül fokozatosan kialakulnak a női és férfi alkatnak megfelelő formák.

4. A testméret, testalkat és a szerkesztési rajzok kapcsolata

Kényelmi bőség: amikor valamilyen ruha szabásmintáját készítjük, figyelembe kell venni a kényelmes mozgást és az anyag vastagságát, amiből majd a ruha készül. Ebből az következik, hogy a szabásmintát nem testméretre, hanem annál bővebbre szerkesztjük. Ezt a többletet, bővítést, kényelmi vagy öltöztetési bőségnek nevezzük. Ha az alapanyagunk rugalmas, kevesebb öltöztetési bőségre van szükség. Összességében a divatvonal, a testméret és az alapanyag tulajdonságai határozzák meg az öltöztetési bőséget.
Bedolgozási bőség: a ruhák formái többnyire követik a test domborulatait, ezért egyes alkatrészek méreteit megnöveljük 0,5-1,5 cm-rel pl. a szoknya derékvonalát az övpánthoz képest. A bővebbre szabott derékvonalat az övpánt felvarrásánál be kell tartani az övpánt méretére, így a szoknya szépen rásimul a has domborulatára.



FELHASZNÁLT IRODALOM Estu Klára-Molnárné Simon Éva-Zsédenyi Lászlóné: Ruhaipari technológia; Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1998 Benkő Istvánné-Hodován József-Kun Andrásné: Ruhaipari szabás-szakrajz. Magyar Divat Intézet Kft.-Göttinger Bt. 1998

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések