A divat  története


A ruházkodás történelme ókortól napjainkig, óriási fejlődésen ment keresztül. Míg egykor elsősorban a védelem volt a főszerep, kicsit később már a társadalmi és anyagi különbségek hangsúlyozása vált fontossá. 


Az egyiptomi nők altestüket eltakaró kendőt hordtak és csak a felsőbb rétegek kiváltsága lehetett a felsőtest eltakarása. A férfiak viseletében a redőzés sűrűsége mutatta a magasabb osztályhoz tartozást. Ez az úgynevezett sentit volt egyedüli ruházatuk és hasonlóképpen, mint a nőknél felsőtestüket szabadon hagyták. 


A görögök ruhája bő, szellős derékban övvel megfogott ennek következtében szépen redőzött textília volt. A ruhák hosszát és redőzését, öv használatát számos módon kombinálták a társadalmi hovatartozástól függően. 


Az ókori rómaiak viselete nagyon hasonlított a görögökére némi színbeli eltéréstől eltekintve. Itt a színen kívül a díszítésből lehetett a rangra következtetni. Az idő előrehaladtával egyre jobban foglalkoztatta az embereket a divat. 


A rokokó idejében valóságos öltözködés mánia tombolt. Ekkor jelenik meg először a divat követés fogalma, ami szinte kötelező érvénnyel bír. Tehát a divatos öltözék alapkövetelménnyé válik. Az 1714-es évekre a szabók gondolata már az újdonságok kitalálása körül forog az egyszerű varrás helyett. 


A rokokó térhódítását nagymértékben segítette elő a divatgyűjtemények nyomdai sokszorosítása. A rokokó vezeti be az aszimmetrikus formákat, mely kerüli a vízszintest az egyenest és a derékszöget. 


XV. Lajos idejében már a több alsószoknyás krinolin hódított, ami kellő mértékben adott hangsúlyt a női csípőnek. Ebben az időben gyökerezik a ma is kedvelt fűző, valamint a kalapcsat, vállkendők, finom csipkék, a legyező és egyéb kiegészítők. Az alsóbb rétegekre is nagy hatást gyakorolt a divat ez által megjelennek az első utánzatok. 


Forrás: adivatnagyajai.repeta.hu

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések